Kongresszusi beszámoló Prof. Dr. Apor Péter tollából
A Magyar Életmód Orvostani Társaság I. Kongresszusa 2019. február 15-16.
A Testnevelési Egyetem (Budapest) új épületének legnagyobb (Athens) előadótermében gyűlt össze először az a nagyon sokszínű, lelkes társaság, amely a klasszikus orvoslással együtt, annak vezetésével/tanácsai szerint/azt segítve/új utakat is járva azon igyekszik, hogy az egészségtudatosabban kerüljük el a betegségek korai jelentkezését, s ha már felléptek, az orvosi kezelést egészítsük ki a kipróbált, megbízható, nem-gyógyszeres eljárásokkal, életvezetéssel.
A Társaságot, majd az első kongresszust Babai László dr. jelenlegi, és Barna István dr. egyetemi docens, korábbi elnök hozták tető alá. A kongresszus tudományos hátterét , több orvosi társaság—köztük a Magyar Sportorvos Társaság, Magyar Diabétesz Társaság, Magyar Hypertonia Társaság aktívan támogatta. 51 előadás 150 kongresszusi résztvevő 2 napon keresztül reggeltől estik tanácskozott. Az EMMI részéről dr. Biro Krisztina sorolta az egészséges táplálkozást támogató kormányzati programokat, de a dietetikusok képviselői mellett sok-sok beteg-szervezet (cukorbetegek, transzplantáltak, rákkal élők stb.) képviselői is megosztották gondolataikat, gondjaikat és eredményeiket.
IOANNIS ARKADIANOS M.D az Európai Életmód Társaság társelnöke az Európai irányelveket foglalta össze mely mind érintette a legfőbb útmutatásokat a fizikai aktivitás, a táplálkozás, a pszichológiai stress, a szűkebb és tágabb értelemben vett környezeti tényezők szerepét, jelentőségét. A fizikai inaktivitás. illetve az alkoholfogyasztás és dohányzás okozta szív-és érrendszeri betegségek, diabetes, rákbetegségek sora, krónikus légúti betegségek szoros összefüggését. A WHO ajánlását a daganatos betegségek és szív-és érrendszeri betegségek a túlsúlyos állapot csökkentésének lehetőségeit konkrét tanácsokkal összegezte.
Hazai előadók a „Mindenkinek szükséges” a heti legalább 5x30 perc kicsit lihegtető, megizzasztó bármelyféle testmozgás a lendületes kerti munka, gyaloglás, kocogás, biciklizés, sportolás stb. formájában, és az izmok erejének és a zsírt-cukrot elégető lehetőségének fenntartására heti 2-3 izomzat-edzés szükségességében egyetértettek a minőségi életévek javításának reményében. A napi 15perces fizikai aktivitás a 60év felettiek halálozását több mint 20%-kal csökkenti. Ez az öregedéssel együtt járó funkció-romlást is fékezi, a fittség minden MET-egységnyi javítása 15-25 százalékkal csökkenti a bármely okú halálozást. A haskörfogatunk a csípőlapát szintjében mérve 88 és 102 cm alatt maradjon idősödve is. Ennyi testmozgás mérsékli a vérnyomást (nem helyettesíti a gyógyszerek szedését), valamennyi fizikai funkciónkat javítja—beleértve a szellemi működést is. A lázas állapot és a vérzés kivételével nincsen olyan betegség, amiben ne tenne jót a testmozgás-- persze a helyes táplálkozás mellett.
Manapság a túlsúly és a mozgásszegény életvitel a fő tényezők, amelyek a betegségekhez, a korai meghaláshoz vezetnek sokakat—a súlyfelesleg még a tűzoltók, mentősök, rendőrök körében sem ritka—számolt be erről egy előadás. A teljes hazai lakosságra vonatkoztatva a lakosság 2/3-mada túlsúlyos vagy elhízott. Hallottunk itt is a magyar „okostányér” (net) néven tudatosított diétás útmutatásról, amely alapjában a Mediterrán diéta vagy az ahhoz közelálló DASH (a magas vérnyomás mérséklésére) javasolt étkezést fordítja le könnyen átlátható, megérthető szintre. Az iskolákban, a közétkeztetésben a só-és cukorban szegényebb étkek bevezetése az otthon megszokott ízektől eltérés miatt nem talált egyöntetű tetszésre--taktikai változás szükségessége merül fel. A gyakori inzulin-rezisztencia—az azt megélt személyek beszámolói szerint—sokat késve kerül diagnózisra—de ezt sem a net-ről kell megismerni, hanem terheléses vérvizsgálat a kulcs. A vegetarian, vegan étkezés előnyei mellett a hátulütőit (B12 és B-vitamin, fehérje, Ca pótlás szükségessége) is mérlegelni kell.
Sokféle eszköz segíti a napi testmozgás mérését, az adatok telemetriás stb. eljuttatását a központokba—de nem ez a követendő főcsapás, hanem az aktív életvitel. A hátrányos, a ritkán lakott kistérségekben viszont nagyobb lenne a tele-health, e-medicina szerepe. A gyógytornásszal, szervező asszisztenssel kiegészülő praxisközösségek próbálkozásai igen bíztatók a krónikus betegek ellátásában, az életvitel-javítás tekintetében is.
Bepillantást kaptunk a fitness világába is Zopcsák László, nemzetközi reputációjú szakembertől. Európa nyugati-északi részében a lakosok 11 százaléka látogatja a fitness lehetőségeket—ez a legnagyobb tömegsport, és mint üzlet, közeli a labdarúgással. Az instruktorok számának és képzettségének bővítése a kívánalom, a facilitások üres idejének, a déli óráknak a kihasználása rehabilitációs programokra javítaná a gazdaságosságot.
Meglepő és megható, hogy milyen sok civil szerveződés van az országban, akik segíteni próbálnak maguknak-másoknak. Van aki saját maga esett át pl. veseátültetésen, van akinek cukorbeteg gyermeke született és végigjárta a vércukor ingadozással járó aggodalmakat és gyötrődéseket, vannak akik látványos biciklis felvonulásokkal bíztatják a nőket a méhnyakrák elleni oltásra, van városka, ahol a nyári hónapokban félezrek gimnasztikáznak. aerobikoznak heti három délutánon szakember vezetésével a helyi parkban... és sok-sok egyéb, kiváló aktivitásról kaphattunk információt.
Tisztelet és gratuláció nekik!
Prof. Dr. Apor Péter
A programfüzet az előadások kivonataival letölthető.